Súlyos vízbetöréses baleset történt 1952. december 16-án hajnalban Szuhakállón, melynek során 17 munkás, köztük 2 nő a mélyben rekedt. Megmentésükre országos akció indult, ennek keretében érkezett a dorogi szénbánya mentőcsapata, köztük a 29 éves Hám Kálmán (1923-1952). A föld alatt rekedt bányászok 6 és fél nap után kiszabadultak, a fiatal dorogi bányamentő azonban a mentés során életét vesztette. Feleségét és 4 éves kisfiát hagyta hátra. Temetésére 28 fős bányászdelegáció érkezett Szuhakállóról. Városunkban lakótelepet neveztek el róla. Még életében, 1951-ben megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, majd az 1953-as hősi halála után posztumusz kitüntetésben részesült. Halála körülményeiről szól Fábri Zoltán 1954-ben forgatott Életjel című filmje, melyben Sinkovits Imre jeleníti meg a tragikus sorsú Hám Kálmán alakját.

Szombaton a Fókusz – Fiatalok Kulturális Szeánszán nézzük meg együtt a filmet!

(forrás: https://reimann.hu/2019/09/16/nagy-arcok-dorogon-fokuszban-a-banyamentes/ )

Már csak néhány nap van hátra a FÓKUSZ – Fiatalok Kulturális Szeánsza fesztiválig. Remek programokkal várjuk az érdeklődőket:

Honnan jött az ötlet, hogy Hám Kálmán életéről írj könyvet?

Nem Dorogon születtem, de amikor ide költöztünk – mivel van bennem erre hajlam és igény –, fokozatosan kezdtem a település múltját és jelenét megismerni. Erre pedig akkori és mostani munkahelyem, a könyvtár a legalkalmasabbnak bizonyult. Korábbi főnököm, Mucha Ildikó is nagyszerű segítő-útitárs volt – gondolatban sok helyre elkalauzolt. Amikor a helytörténeti anyagok közül kezembe került Hám Kálmán „dossziéja” – és kiderült, hogy Ildikó rokona is volt –, felkeltette az érdeklődésemet. Rögtön azt éreztem, hogy egy vele kapcsolatos regény hiánypótló lehetne a helytörténeti palettán…

Mi a műfaja?

Én drámai kisregénynek aposztrofáltam a könyv hátoldalán szereplő ajánlóban, de a feleségem dokumentumregénynek határozta meg. Mindkettő árulkodó. Helytörténeti dokumentumok, korabeli újságcikkek és elbeszélések alapján rekonstruáltam egy valós történetet, szakmai segítséget kérve, fiktív elemekkel, párbeszédekkel színezve.

Ki az a Hám Kálmán? Mit jelenthet számunkra – dorogiaknak – az ő élettörténete?

Hám Kálmán vájár és bányamentő volt. 29 évesen hunyt el tragikus körülmények között egy bányamentés során. A kérdés második fele jó és nehéz. Hogy ne valami sablonosan vagy patetikusan válaszoljak: ő egy hétköznapi hős, aki tette a dolgát, és belehalt. Aki köré nem építettek mítoszt, a korabeli halvány próbálkozás elenyészett, ma senkinek nem fűződik hozzá érdeke. De nem baj, mert nincs mitizálva és ideologizálva. Én egy kicsit azért kiragadtam őt a szürke hétköznapokból, hogy feldobjam a saját életfelfogásunkat. Számomra Hám Kálmán és a bányamentők a lelkiismeretesség őrangyalai.

Mennyi ideig tartott/kutatómunka/rokonok megkeresése?

Az első vázlatok papírra vetésének utánanéztem… és rosszul emlékeztem. Meg se merem mondani! De nem tartott effektív hosszú ideig megírni – nagyon sokáig félre volt téve. Nem értem rá befejezni, és igazán korábban nem is voltam ebben motivált. A kezdetekhez képest sajnos sok interjúalanyom meghalt, de nevük szerepel a köszönetnyilvánításban. Hálás vagyok értük… Az utóbbi időben is találkoztam újabb emberekkel, jutottam új információkhoz, de pár motívumot már nem tudtam újra bejárni, mert nem maradt idő. Talán egy javított kiadásban.

Mit jelent számodra ez a könyv?

Drámai közhelyeket kellene mondanom, mert végső soron nagyon nehéz volt megírni. Nem vagyok író, és sok más elfoglaltságommal nehéz volt egyeztetni… Szóval a szülésre gondolok. De megvan a „gyermek”, és ez öröm. Amúgy meg még nem igazán fogtam föl, hogy mit jelent nekem. Majd „együtt” megéljük és meglátjuk a fogadtatást. Ilyen jellegű, teljesen önálló kötetem még nem volt. A közönség dönt.

Folytatás? Más téma, esetleg újabb dorogi bányászhős élettörténete?

Mivel sok más van már tervben – kimondottan helytörténeti feladatok: iskola- és óvodatörténetek –, nem is álmodozhatok hasonló könyvről, bár akaratlanul is eszembe jutott. Valami családregény szerű motoszkált bennem… De ha nem is, mindenképpen dorogi helyszínt és történetet választanék, akár régebbi korokban is.

Kiválasztotta a neves zsűri a Dorogi hangulatok és az Élet-Jel kategória legkiválóbb fotóit és a két fődíjast szeptember 9-én. A szép számban beérkezett alkotások közül 10-10 nagyméretű  tablót készítünk, amelyeket szeptember 21-én a FÓKUSZ fesztiválon megtekinthetnek. A kiállítást Végh Éva festőművész nyitja majd meg 17:50-kor a művelődési ház sörkertjében.

A zsűritagok:

VÉGH ÉVA festőművész

A képzőművészettel a 70-es években, Viktor Vasarely személyes barátsága hatására kezdett el foglalkozni. Egerben tanári diplomát szerzett, majd másoddiplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Alkotásai megtalálhatók közgyűjteményekben és magángyűjteményekben egyaránt. Évek óta részt vesz nemzetközi és hazai alkotótáborokban. Eleinte olaj és vegyes technikával dolgozott, majd a 80-as években selyemfestéssel, később a tűzzománc technikával. A hajósi Nemzetközi Művésztelep szakmai vezetője, Matteo Massagrande olasz festőművész hatására kezdett az akrilfestészet felé fordulni. Az utóbbi években a tűzzománc jelent kihívást számára. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, az Esztergomi Művészek Céhének, a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesületnek, a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének, a Kernstok Károly Képzőművész Körnek, a Tűzzománc Művészek Körének, Dorog Város Kulturális Közalapítványa elnöke. A városvezetés kérésére megfehetette a Díszterem, Triptihonját, részt vett a dorogi kálvária Stáció képeinek készítésében. A Nipl Stefánis Uszoda Triptihonját 2007-ben készítette, ahogy szintén az uszodában A szén története tűzzománc sorozatot. Művei megtalálhatók az Intézmények Házában is.

Egyéni kiállításai voltak Budapesten, Esztergomban, Hajóson, Tatán, Szentendrén, Pécsett, Ózdon, Dorogon.

Csoportos tárlatokon szerepelt: Belgiumban, Indiában, Horvátországban, Szerbia, Romániában, Ausztriában.

www.evedesign.hu

KAPA MELINDA festőművész, művésztanár

Földrajz-rajz szakos tanárként dolgozik Dorogon, a Petőfi iskolában. 1990-től nyaranta alkotótáborokban képezi magát. Tagja volt a Bajnai Grafikai Alkotóműhelynek, ott sajátította el a rézkarckészítés alapjait, mestere Kántor János képzőművész. Később a Szőgyéni Nemzetközi Művésztelepnek, jelenleg a Rajztanárok Siroki Alkotóműhelyének résztvevője. 2007-2014-ig a nyergesújfalui Kernstok Károly Képzőművészeti Kör vezetőjeként ujjászervezte a csoportot.
Útkereső, a rézkarcok mellett pasztellképeket készített, jelenleg akrillal dolgozik. Szeret fotózni, munkái 1996 óta veszek részt kiállításokon, rendszeresen szerepelnek alkotásai a szőgyéni, a siroki alkotótábor valamint a Kernstok-kör közös tárlatain. Tanítványai számos nemzetközi és országos díj tulajdonosai. Legutóbb a Dorog35 pályázat gyermek képzőművész kategóriájának fődíját nyerték el szakkörösei.

Egyéni kiállításai voltak Esztergomban, Budapesten, Tokodon, Dorogon,

Közös tárlatokon szerepelt Németországban, Romániában, Szerbiában Tatabányán

Kültéri munkái: Dorog Városi Sportcsarnok homlokzatterve, Kalandorka játszótér festése.

Elismerései: XXI. Amator Artium, Tatabánya, Grafikai díj,  “Nyiss ránk” Országos Képzőművészeti Pályázat 2. helyezés, Nyergesújfalu Művésze díj,  Retro pályázat fődíj,

KOLONICS PÉTER festőművész, művésztanár

Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetemen, Keserü Ilona festőművész csoportjában végezte tanulmányait. 1988 óta Dorogon, az Eötvös iskola rajztanáraként dolgozik. Vezeti az iskola alkotókörét, illetve 1989 óta a ma már a művelődési házban működő Dorogi Képzőművész Kört. Tanítványai közül már többen művelik a képző- vagy iparművészet valamely ágát hivatásként. Az alkotó tevékenység fontos része életének. Évek óta tagja a jelentős múltú nyergesújfalui Kernstok Károly Művészeti Körnek. Elsősorban akvarellezik, illetve olajfestékkel dolgozik. Használja a tust, pasztellt, a gouache-t, néha az akrilt, valamint készít tűzzománcokat is. Foglalkoztatja a régi, középkori kódexfestészet is. A keramikus mesterség alapismereteit is elsajátította.

Elkészítette Dorog Város Önkormányzatának a város panorámaképét 1.2 m x 3 m-es méretben. (A kép a Városháza nagytermében tekinthető meg). 2006-ban a csolnoki plébánia felkérésére Xavéri Szent Ferenc és Lisieuxi Szent Teréz kettősportrét festette meg, illetve Boldog IV. Károly secco portréját. 2010-ben a “Hová mész csángó magyar” című képével a „Nyiss ránk” Komárom-Esztergom megyei képzőművészeti pályázat fődíját nyerte. 2011-ben Dorog Város Képviselő-testülete az „Év pedagógusa” címet adományozta szakmai munkáját elismerendő. 2018-ban átvehette a város művészeti díját, a Rauscher György kitüntetést. 2019-ben irányításával alkották meg a dorogi gyermeket az Alkotók Gyermeknapján a több négyzetméteres festményt. 2019-ben tanítványai elnyerték a Dorog35 pályázat középiskolás kategóriájának fődíját.

Kiállításai voltak Dorogon, Esztergomban, Budapesten, Németországban, Romániában.

Szép számmal jelentkeztetek FÓKUSZ pályázatunkra! Nagyon boldogok vagyunk, hogy pályázati kiírásunk felkeltette érdeklődéseteket!

Szuper képek, tájrajzok, montázsok érkeztek a felhívásra. 
A zsűrizés eredményéről levélben értesítjük az érintetteket. 
A legszebb, legizgalmasabb alkotásokat egy egyedi, szabadtéri kiállításon mutatjuk majd be a szeptember 21-én tartandó Fókusz- Fiatalok Kulturális Szeánsza (Legyen KÖZÖD hozzá!) rendezvényünkön.

A kreatív, alkotó napok után most egy újabb izgalmas időszak következik!

Kíváncsian várjuk a zsűri döntését!

Szeptember 21-én rendezi meg a Közösen Dorogért Egyesület a FÓKUSZ – Fiatalok Kulturális Szeánsza (Legyen KÖZÖD hozzá!) című programot a dorogi Otthon téren és a művelődési házban.

Az összművészeti rendezvény európai uniós támogatással, a TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00270 pályázati azonosító számú projektnek köszönhetően valósulhat meg.

Az Európai Kultúra Napján összművészeti fesztiválra várja a dorogiakat és a térségben élőket a Közösen Dorogért Egyesület. A FÓKUSZ – Fiatalok Kulturális Szeánsza (Legyen KÖZÖD hozzá!) elnevezésű rendezvény alkalmával az érdeklődők Szabó-Berghauer Zoltán író Hám Kálmánról szóló dokumentumregényének ősbemutatóján, és a könyv előzményének tekinthető, Fábri Zoltán rendező által jegyzett film, az Életjel vetítésén vehetnek részt. A Dorogi József Attila Művelődési Házban tartandó vetítés mellett az úgynevezett „Sörkert”, az Otthon tér is lehetőséget kínál a mozgókép kedvelőinek az élményszerzésre: reklámfilmeket és régi dorogi dokumentumfilmeket vetít az egyesület.

Az összművészeti fesztivál további színfoltja a FÓKUSZ fotóművészeti pályázatra beküldött és zsűrizett alkotásokból nyíló kiállítás, illetve az estet záró táncrendezvény, a „filmslágerek parti”.

A rendezvény szeptember 21-én 17 órától nyitja kapuit, köszönhetően az Európai Unió és a Magyar Állam 3,94 millió Ft -os vissza nem térítendő támogatásának.

A projektről bővebb információt a www.kozodegyesulet.hu oldalon olvashatnak.

További információ kérhető:

kozodegyesulet@gmail.com